nyári
nyári melléknév
1. Nyárra eső <idő- v. napszak>. Nyári este, évszak, hónap, nap, napforduló, reggel, vakáció. Nyári napnak alkonyúlatánál | Megállék a kanyargó Tiszánál. (Petőfi Sándor) Óh, be titkosak, különösek Ezek a nyári délutánok … (Ady Endre) Csupa boldogság volt a tiszta, hűvös nyári est. (Nagy Lajos)
2. Nyáron történő, előforduló, szokásos <dolog>; a nyárra jellemző. Nyári eső, meleg, zápor, zivatar. Fekete, szigorú vonalak | Rajzolódnak a nyári Égre. (Ady Endre) Hold, nyári bál, rakéta, kéjes ég | s a szélbe – karcsú lányok – jegenyék. (Kosztolányi Dezső) Az ablakon betűzött a hanyatló nap, még nyári erőben. (Babits Mihály) || a. Nyáron érő, nyáron fogyasztott <gyümölcs>. Nyári alma, körte. || b. Nyári toll: baromfinak nyáron tépett tolla.
3. Nyáron használatos, nyárra való <dolog>. Nyári fürdőhely, ing; nyári konyha: <a lakásban levő konyhán kívül> rendsz. csak nyáron haszn. k., többnyire egy másik, kisebb épületben; nyári lakás, ruha, szállás; nyári színkör: olyan sz., amelyben csak nyáron játszanak; nyári vendéglő. Ma is előttem … görhes macskafigurája … Vagy hogy a szabó szabta bőre azt az egyetlen kék .. . nyári ruháját? (Gárdonyi Géza) || a. Nyáron érvényben levő <dolog>. Nyári időszámítás: olyan, a nyáron érvényes i., amelynek bevezetésekor a zónaidőhöz képest egy órával előreigazítjuk az órákat; nyári menetrend; (bizalmas) nyári szerelem: rendsz. nyaralás közben kifejlődő, a nyárral elmúló sz., flört.
Szóösszetétel(ek): 1. nyárikonyhás; nyáriruhás; 2. egynyári.
