nyelvhasználat
nyelvhasználat főnév
Az a mód, szokás, amely szerint egy korban vmely egyén v. egyazon nyelvközösségnek kisebb-nagyobb csoportja általában v. bizonyos stílusnemben a nyelvi eszközöket, kifejezéseket használja. Irodalmi, iskolai nyelvhasználat, az akkori nyelvhasználat szerint; az ő nyelvhasználatában. Majdnem minden nap elém biceg egy-egy öreg szó, kiérdemelt cselédje a nyelvhasználatnak. (Kosztolányi Dezső) || a. Szóhasználat. Különös, szokatlan nyelvhasználat. Az orvosok nyelvhasználatában az is beteg, aki fogát tömetni megy hozzájuk.
nyelvhasználati; nyelvhasználatú.
