nyelvjárásterület
nyelvjárásterület főnév (nyelvtudomány)
A nyelvterületnek az a nagyobb összefüggő része, amelyen nyelvi sajátságaik szempontjából egymáshoz közel álló nyelvjárásokat beszélnek. Az alföldi, a dunántúli, a nyugati nyelvjárásterület; belső nyelvjárásterület: a nyelvterület belsejében elhelyezkedő ny.; külső nyelvjárásterület: a nyelvterület peremén elhelyezkedő ny.
nyelvjárásterületi.
