nyeseget
nyeseget [e-ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. Folyamatosan v. gyakran, ismételten, ill. kisebb erővel, óvatosan nyes (1a) vmit. Nyesegeti az ágakat, a fát. || a. (átvitt értelemben) Nem okos ember az, ki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, választékos) Rossz, káros sajátságo(ka)t, tulajdonságo(ka)t, jelensége(ke)t lassú, de folyamatos, ismételt, kitartó nevelő beavatkozással mérsékel, csökkent, javítgat. Nyesegeti a hibákat; nyesegeti a nyelvi szabálytalanságokat. Buzgón nyesegette az ifjúság túlzásait, szertelenségeit.
Igekötős igék: benyeseget; elnyeseget; felnyeseget; körülnyeseget; lenyeseget; megnyeseget; végignyeseget; visszanyeseget.
nyesegetés; nyesegetett; nyesegethető; nyesegető.
