nyesés
nyesés [e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
1. A nyes (1) igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit (meg- v. le)nyesnek; ágak, növényi hajtások levágása, lemetszése. Tavaszi, őszi, nyári nyesés; az ágak, a bokor, a (gyümölcs)fák, a vadhajtások nyesése. Nyesés nélkül elburjánzik a kert.
2. (sport) <(Asztali)tenisz-játékban> az az ütésmód, hogy a labdát nyesik (3). A nyeséstől pörgést kap a labda.
3. (műszaki nyelv) A talaj egyenletessé, simává tétele. Az alapzat, a partfal nyesése. || a. (műszaki nyelv) Az ilyen módon simává, egyenletessé tett talaj. Egyenletes, göröngyös, sima nyesés.
Szóösszetétel(ek): fanyesés.
nyesési; nyesésű.
