ocsmányság
ocsmányság főnév -ot, -a (kissé választékos)
1. (csak egyes számban) Vkinek, vminek az ocsmány melléknévvel kifejezett tulajdonsága, ocsmány volta. A varangyosbéka ocsmánysága. Árulásának ocsmányságát semmi sem menti.
2. Undorító, csúnya, ronda, ocsmány dolog; piszok, szenny. Takarítsd el innen ezt az ocsmányságot!
3. Ocsmány (2) magatartás, viselkedés, tett. Sok ocsmányságot véghezvitt. Ilyen ocsmányság is csak tőle telik. Te is képesnek tartanál ily ocsmányság elkövetésére? (Eötvös József) Temérdek ocsmányság kiderült, csak ez alatt a rövid idő alatt is. (Tolnai Lajos) || a. Ocsmány, durva, trágár szó, kifejezés, beszéd. Sok ocsmányságot mondott. Nem szerettem hallgatni az ilyen ocsmányságokat.
