okság
okság főnév -ot, -a (csak egyes számban) (filozófia)
A dolgok összefüggésének, kölcsönhatásának az az alapvető formája, amelyben az egyik jelenség létrejötte (az ok) szükségszerűen előidézi egy másik jelenségnek (az okozatnak) a létrejöttét. Az okság elve, törvénye. A természeti és a társadalmi valóság megismerése az okság objektív érvényességén alapszik.
oksági.
