oktáva
oktáva főnév ..vát, ..vája
1. (zene) <A hétfokú skálában> vmely alaphangtól fölfelé számított nyolcadik hang, amelynek neve azonos az alaphangéval, és hangzása is sokban hasonló hozzá. Alsó oktáva: ilyen módon lefelé számított nyolcadik hang. A kis c oktávája az egyvonalas c, alsó oktávája a nagy C. Itt-ott jól énekelünk, de ahol nem bírjuk, … alsó oktávát veszünk. (Arany János) || a. (zene, fizika) Vmely alaphang és az ilyen hang hangköze, amelyben a magasabb hang rezgésszáma az alaphangénak kétszerese. Fogd az f-et egy oktávával feljebb. Énekeseik hangterjedelme harmadfél oktávát ér át. (Jókai Mór) || b. (zene) Ilyen viszonyban levő két hang együttes hangzása. Tisztán fogja az oktávákat. A skálákat oktávákban játssza. || c. (zene) <Zongorán v. más billentyűs hangszeren> két olyan billentyű közt levő távolság, amelynek hangköze egy oktáva. Még nem ér át egy oktávát. || d. <Csak jelzővel.> (zene) Azok a c-től h-ig terjedő hangok együtt, amelyek abszolút magasságára és egyúttal legmélyebb hangjának fekvésére, rezgésszámára a jelzővel szoktunk utalni. → Egyvonalas oktáva; kis, nagy oktáva. A zenében használatos hangokat oktávákra osztjuk. Ez a hang melyik oktávába esik?
2. (vallásügy) Vmely ünnepet követő nyolc v. nyolcadik nap; nyolcad [2] (II. 1). Húsvét, pünkösd oktávája.
oktávás; oktávájú.
