ólomláb
ólomláb főnév (választékos)
<Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:> Ólomláb(ak)on jár: a) vki vmi nehézkesen, (bosszantóan) lassan halad. Ólomábon jár az ellen, Bús a bajnok élete. (Kisfaludy Károly) Ő repülni látszott, én pedig ólomlábakon jártam. (Jókai Mór) Ólomlábakon jártak a mutatók, melyeket egyébként háromnegyed órával előreigazítottunk. (Kosztolányi Dezső); b) <idő> nehezen, kínos lassúsággal telik.
ólomlábú.
