oltó [2]
oltó [2] melléknév
1. Olyan <személy>, aki vmely növényt olt [2], ill. beléje olt vmit; ojtó. Gyümölcsfát oltó gazda; vad alanyba rózsát oltó kertész.
2. Olyan <személy>, aki vkit, vmely állatot betegség ellen olt. A katonákat oltó orvos.
3. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami vmely eszmét, érzést, szokást olt vkibe, vmibe. A gyermek szívébe a munka szeretetét oltó szülők.
Szóösszetétel(ek): 1. oltófűrész; oltóintézet; oltószem; 2. gyümölcsoltó.
