olvasztó
olvasztó melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -an (átvitt értelemben is) Általában olyan, aki, ami olvaszt (1–3) vmit. Az acélt olvasztó munkások; az ércet olvasztó hő; a konyhában zsírt olvasztó háziasszony; a kis parcellát a nagy tagba olvasztó mérnökök. || a. Olyan, amivel olvasztanak; olvasztásra haszn. Olvasztó anyag, berendezés, folyamat; olvasztó szer. || b. Olyan <hely, helyiség>, amelyben, ahol olvasztanak. Olvasztó akna, műhely.
II. főnév -t, -ja (kohászat)
1. (ritka) Ércek, fémek olvasztásával foglalkozó személy; olvasztár.
2. Olvasztómű. Az olvasztóban dolgozik. || a. Ennek épülete(i), helyisége(i). Bement az olvasztóba. || b. Az itt dolgozók összessége. Most vonul fel az olvasztó.
3. Olvasztókemence.
Szóösszetétel(ek): 1. olvasztócső; olvasztófolyamat; olvasztóhő; olvasztóhuta; olvasztókályha; olvasztókanál; olvasztómedence; olvasztómunka; olvasztópáka; olvasztótál; olvasztóüst; 2. nagyolvasztó; vasolvasztó.
olvasztói.
