országút
országút [g-ú] főnév
1. Az állam által építtetett és fenntartott, nagyobb távolságra vezető fő közlekedési közút, amelyet újabban aszfalttal, betonnal borítanak, s műszaki létesítményekkel (hidak, felül- v. aluljárók stb.) is ellátnak. Széles országút. Az országúton összeütközött két autó. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. (Petőfi Sándor) S a porban és a sárban is dalolva Megyek, megyek az országútakon. (Juhász Gyula) Arra is emlékszem, hogy … hol laktunk … Szőkéék szemben laktak, de lejjebb; mi a faluhoz közelebb,… kifelé az országúton. (Móricz Zsigmond)
2. (tájszó) Tejút. Az ég szürke boltja keleten tiszta volt, A nagy országutig nem födte semmi folt. (Arany János)
Szóláshasonlat(ok): vén, mint az országút: nagyon v.
