ováció
ováció főnév -t, -ja (régies írva: ovatio is) (választékos)
Harsány, lelkes éljenzésben, felkiáltásban, tapsban kifejeződő örömrivalgás és ünneplés. Hazafias, lelkes ováció; meleg, viharos ováció; elcsendesedik az ováció; ovációban részesít vkit; nagy ovációban részesül. Élénk ováció(val) fogadta (a társaság) a hírt… A páholyokat mind az előkelő világ foglalta el… Az urak nagy ovatiókra készültek. (Jókai Mór) Az ovációnak nem volt se vége, se hossza. (Ambrus Zoltán)
ovációs; ovációzik.
