ökölcsapás
ökölcsapás főnév (kissé választékos)
1. Vkire, vmire ököllel mért csapás, ütés. Kemény ökölcsapás. Hatalmas ökölcsapásától a másik összerogyott. Ákos sokáig nézte … Közeledett hozzá. Igen, elég erőt érzett most, hogy egyetlen ökölcsapással leterítse. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) <A támadás során> megsemmisítő erejű, könyörtelen, határozott cselekvés; (ellenfélre mért) csapás. A munkásosztály ökölcsapásaitól megrendült a tőkés rend. Hogy az ellenség egy ökölcsapással el nem foglalhatja az Otthon várost, afelől gondoskodva volt tűzben, vízben, levegőben. (Jókai Mór)
ökölcsapásos; ökölcsapású.
