ömledezik
ömledezik [e-ë] tárgyatlan ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett; -zen [e, ë, ë], (irodalmi nyelvben) ömledez [e-ë]
1. (régies) Lassan folyamatosan ömlik, folyik, árad. Zöld fák közül, Forrás ömledezne Kunyhóm körül… (Kölcsey Ferenc) || a. (átvitt értelemben, régies) Él még nemzetem Istene! | Buzgó könnyeimen, szent Öröm, ömledezz! (Berzsenyi Dániel)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Érzelmeit áradozva adja elő. Nehéz bánatban szíve, sírás közt Ömledezett a hölgy. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Áradozik, ömleng (1). Ömledezik a fiáról.
Igekötős igék: kiömledezik; szétömledezik.
ömledező.
