öntöző
öntöző melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki öntöz. A virágokat öntöző leány. || a. Olyan <eszköz>, amellyel öntöznek. Az utcát öntöző kocsi.
2. Öntözéses. Öntöző berendezés, gazdálkodás.
II. főnév -t, -je [e]
1. (népies) Az a fiú v. legény, aki húsvétkor lányos ház(ak)nál öntözködik, locsolkodik. Hímes tojásokkal várták az öntözőket.
2. (ritka) Öntözőkanna. Futott haza ásóért, öntözőért. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): öntözőárok; öntözőautó; öntözőcsap; öntözőgát; öntözőgép; öntözőrendszer; öntözőszivattyú; öntözőtelep; öntözővíz; öntözőzsilip.
