összeró
összeró tárgyas ige (kissé választékos)
<Két v. több dolgot, rendsz. fa alkatrészeket> egymáshoz illeszt, összeereszt (3), egymásba erősít. Gerendákat rótt össze. || a. <Vmilyen eszközt, építményt> ily módon készít. Sebtében összerótta a disznóólat. Az ajtók és ablakok veres márványrámái … össze sincsenek a falakkal róva. (Jókai Mór)
összeróható; összerovás; összerovat; összerovó; összerótt.
