összeszűkül
összeszűkül tárgyatlan ige
1. <Völgy, út, utca, folyó> egészen szűk, hirtelen nagyon keskeny lesz. Itt még elég széles az út, de később összeszűkül. A hegyrepedés … annyira összeszűkül, hogy a két átellenes fal nem esik egymástól távolabb három ölnél. (Jókai Mór) || a. <Vmely nyílásnak keresztmetszete, kör alakú térnek átmérője> kisebb lesz. Összeszűkül a cső, a kör, a torok.
2. <Ruhadarab eredeti kiterjedéséhez, állapotához képest> tartósan szűk lesz. A pulóver, a kesztyű, az ing nyaka, a vászonruha összeszűkült a mosásban.
3. (átvitt értelemben) <Vmilyen szempontból összetartozónak tekintett személyek száma> erősen csökken. A gyanúsítottak köre mindinkább összeszűkült.
összeszűkülés; összeszűkülő; összeszűkült.
