összevagdal
összevagdal tárgyas ige
1. Vmit kisebb erőkifejtéssel v. gyors mozdulatokkal apróra összevág (1). Összevagdalta a húst, a tésztát.
2. Több helyen megvág, megsért, megsebez vkit, vmit. A borotvával összevagdalta az arcát. Sokszor operálták, egészen össze van vagdalva. Ohé! nosza csatára dühösen, madarak … Vagdaljuk össze csőrrel. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A mestergerenda is össze volt vagdalva. Virtusos betyárok azon próbálták ki … baltájuk élét. (Móricz Zsigmond)
összevagdalás; összevagdalgat; összevagdalható; összevagdaló; összevagdalt; összevagdaltat.
