összevarr
összevarr tárgyas ige
1. <Két v. több darabot, részt> varrással összeerősít; egymáshoz varr. Összevarrta a ruhát. Nagy öltésekkel varrta össze a szakadást. A sebész összevarrta a bőrt. Józsi … előszedte a szerszámait … Legjobban a kis fehér faszögek tetszettek nekem, meg a disznóserte, amivel a csizmaszárakat összevarrta: a sörte volt a tű. (Móricz Zsigmond) || a. <Feslést, folytonossági hiányt, nyílást, szakadást> varrással megszüntet; bevarr. Összevarrta a hasadást, a sebet. || b. (bizalmas) Összevarr vkit: vki sebeit, sérüléseit bevarrja. Úgy megverték, hogy alig tudták összevarrni.
2. (bizalmas) <Férfit és nőt> akaratuk v. szándékuk ellenére összeházasít. Nagy nehezen összevarrták őket.
összevarrás; összevarrható; összevarró; összevarrt.
