ösztönöz
ösztönöz tárgyas ige -tem [e], -zött, -zön
1. <Embert, állatot> vmilyen cselekvésre, vminek a megtevésére késztet; buzdít, serkent. Cselekvésre, munkára, szorgalomra, vmilyen tevékenységre ösztönöz vkit. Az állatot az éhség ösztönzi, hogy táplálékot keressen. Nem bírod, úgy-e, kéjek mámorával Elandalítni azt a szózatot Mely a kebelnek mélyét felveri S jobb cél felé hiába ösztönöz. (Madách Imre) Az arcomra száradt sár … mosakodásra ösztönzött. (Gárdonyi Géza)
2. (ritka) <Állatot> nógat, ösztökél. Hiába ösztönözte a szamarat, nem mozdult. Lovát vágtatásra ösztönözte.
ösztönző; ösztönzött.
