pajzánkodik
pajzánkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (kissé választékos)
Élénk jókedvében pajzánul (2), pajkosan tréfás módon viselkedik, beszél (vkivel); pajkoskodik. Gyerekek, ne pajzánkodjatok! Hát mégsem akarja elárulni, mit fog szavalni? … talán a saját költeményét – pajzánkodott Margit Andrással. (Reviczky Gyula) || a. (bizalmas) <Főként másnemű személlyel v. személyekkel> pajzánul (2), dévajkodva, olykor kissé már az illemet is sértő módon viselkedik, ilyen hangon beszél, tréfálkozik; csintalankodik, huncutkodik. Folyton pajzánkodik a leányokkal. Az a csinos jószág ott … kenyérgolyókkal pajzánkodik a férfinéppel. (Mikszáth Kálmán) Ferenc ővele nem szokott pajzánkodni, mint más ember a fiatal asszonnyal. (Móra Ferenc)
pajzánkodás; pajzánkodó.
