palatinus
palatinus főnév -t, -ok, -a (történettudomány)
Nádor. Rá rándítja Izsák pengő muzsikáját, | S a palatinusnak elkezdi nótáját. (Csokonai Vitéz Mihály) Nekünk nemes embereknek csak a palatinus parancsol. (Mikszáth Kálmán) A palatinus gyerekei majd csak megélnek valahogy akkor is, ha magyarul beszélnek … (Móra Ferenc)
