palló
palló főnév -t, -ja
1. (népies) Keskeny árkon, patakon átvezető kezdetleges híd, rendsz. vastag deszkaszálakból, korlát nélkül; bürü. Vörös Rébék általment a Keskeny pallón. (Arany János) Előre sietett, túl a patakon – midőn a pallón átkelt, Szindbád erősen szemügyre vette. (Krúdy Gyula) Az árkon egy szál deszkából álló palló vezet át. (Nagy Lajos)
2. (műszaki nyelv) Lombos v. fenyőfából fűrészelt szabványos méretű deszka; vastagsága 5–10 cm, szélessége legalább 10 cm, hossza általában 3–6 m. || a. Ilyen deszkaszál. Kiöntött az Ipoly és sárga-zöld | vize a mi utcánkba is betört | … s mialatt | pallót raktak le bosszús férfiak, | víg gyerekhad taposta a vizet. (Szabó Lőrinc)
3. (tájszó) Padló (1). Jöttek Egyszersmind a vér szolgái, kegyetlen erős nép, Súlyos kardjaikat csörtetvén a sima pallón. (Vörösmarty Mihály)
4. (régies) <Régen vidéki városok kövezetlen utcáin> deszká(k)ból készített járda. Bárzsing úr összetalálkozik Melchiorral a debreceni fajárdán, amit akkor még pallónak neveztek. (Jókai Mór) Hej, Debrecen … Öreg pallóid porán Csüggedezve járok. (Tóth Árpád)
Szóösszetétel(ek): pallóbélés; pallóhíd; pallósima; pallótok.
pallós.
