parallaxis
parallaxis főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (mértan) Általában az a szög, amelyet két pontból egy harmadik ponthoz húzott két egyenes bezár, ill. az a szög, amely alatt az utóbbi pontból a két első pont közti távolság látszik.
2. (csillagászat) Az a szög, mely alatt vmely égitestről a földpálya sugara látszik. Valamennyi égitest közül a hold parallaxisa a legnagyobb. || a. (csillagászat) Az égitestek látszólagos helyzetében bekövetkezett különbség, mely vagy a földi megfigyelő helyzetének a föld forgása, keringése következtében beálló megváltozásából ered, vagy abból, hogy az égitestet a föld más-más pontjáról figyelik. Napi, évi parallaxis. || b. (fényképészet) Az az eltérés, amely bizonyos fényképező gépeken a keresőben látott, valamint a felvett kép mezeje között van. Kiküszöböli a parallaxist. Megfeledkezett a parallaxisról. A jobb füle lemaradt a képről a parallaxis miatt.
