pimasz
pimasz melléknév és főnév
I. melléknév -ul, -abb
1. Durván kihívó, otromba módon hetyke, szemtelen, arcátlan <személy>. Pimasz alak, disznó, fráter. Pusztulj a bakról, pimasz kölyök. (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos <megnyilatkozás>. Pimasz beszéd, modor, viselkedés. A hangos-gyerekek | maguk se tudták pontosan, mi az, | amit oly szörnyen élvezett pimasz | éretlenségük. (Szabó Lőrinc)
2. (ritka, tájszó, régies) Cudar, komisz, hitvány <személy, dolog>. Jelenleg roppant pimasz állapotban vagyok. (Petőfi Sándor)
II. főnév -t, -ok, -a Pimasz (1–2) ember. Goromba pimasz!; nagy pimasz; szemtelen pimasz! Nem messiás-é minden új szülött, … S csak későbben fejlik szokott pimasszá. (Madách Imre) Szép nyár van ott? Itt nyara van minden pimasznak. (Ady Endre)
pimaszság.
