processzió
processzió [ë v. e] főnév -t, -ja (régies írva: processio is), (népies) prosecció [ë]
1. (vallásügy) Körmenet (1). Úrnapi processzió. A processziókon már úgy keresték a szemek … fekete alakját, mint valami megszokottat. (Babits Mihály) || a. (vallásügy) Sok embernek vallási jellegű felvonulása, zarándoklása vhova. Az állomásnál … várták a vonatot … a papok processióval. (Mikszáth Kálmán)
2. (tréfás) Sok személy felvonulása, tódulása vhová. Egész processzió ment az elnök elé. Processzióban mentek elébe.
processziós; processziózik.
