pulyka
pulyka főnév ..kát, ..kája, (tájszó, elavult) póka
Nagy testű házi szárnyas (Meleagris gallopavo); gégéje tájékáról kékesvörös lebernyeg lóg le. Pulykát tenyészt. Kihajtja legelni a pulykákat. Kikeltek a kis pulykák. Szebb a → páva, mint a pulyka. Szóláshasonlat(ok): mérges, mint a pulyka: szemmel láthatóan nagyon mérges; vörös lesz, mint a pulyka: <haragjában> nagyon elvörösödik. Ketrecekben látá a háziasszony kövér rabjait: csirkét … s néhány kevély pókát. (Vörösmarty Mihály) Ültek az eperfa alatt… és legeltették a pulykákat. (Móra Ferenc) Egy leölt pulyka csüng a spejzban. (Gelléri Andor Endre) || a. Ennek húsa mint emberi táplálék ill. kész étel. Ebédre pulyka volt körítéssel. A pulyka barnulni, a torta keményedni kezdett. (Eötvös József) A fánk puffadoz a zsírban, | kácsa, csirke, pulyka fő. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): pulykabőr; pulykacomb; pulykahús; pulykalegelő; pulykamell; pulykanyom; pulykaorr; pulykapásztor; pulykapecsenye; pulykapiros; pulykasült; pulykatenyésztés; pulykatermészet; pulykatoll; pulykavörös.
pulykás.
