radikális
radikális melléknév és főnév (régies írva: radicalis is)
I. melléknév -an, -abb
1. (választékos) Olyan <személy>, aki a gyökeres, alapos, végleges megoldás, elintézés híve, s ehhez határozott, hatékony, néha kíméletlen, erőszakos eszközöket, módszereket alkalmaz. Intézkedéseiben mindig ilyen radikális volt. || a. (választékos) Ilyen személyre jellemző, tőle származó <cselekvés, megnyilatkozás>. Radikális elintézés, megoldás; radikális lépés, tett. Radikálisan oldotta meg a kérdést. || b. (választékos) Gyökeres, mélyre ható, teljes, erélyes. Radikális kezelés, kúra, módszer, változás. Radikális földreformot hatottak végre. Egy radicalis császármetszéssel keresztülhúzta az egész tételt. (Jókai Mór)
2. (politika) A radikalizmus elvét valló, ennek alapján álló <személy, közösség>. Radikális polgárság; a párt radikális szárnya. A magyarországi reakció azt hiszi, hogy most már minden lehetséges. Hiszen a radikális Franciaország is a reakcióé már! (Ady Endre) || a. (politika) Ilyen személyre, közösségre valló, annak magatartását, álláspontját kifejező, hirdető. Radikális jelszó, nézet, program, sajtó.
II. főnév -t, -ok, -a (politika) A radikálisok: a radikális párt, ill. hívei, tagjai együttvéve. A radikálisoknak öt képviselőjük volt az országgyűlésen. Combes tata, a radikálisok öröme, szétkergeti a szerzeteseket meg az apácákat. (Ambrus Zoltán) A Haza és a Köztársaság veszedelemben van, jajgatják a tőkés radikálisok. (Ady Endre)
