ráf
ráf főnév -ot, -ja (népies)
(Vas)abroncs <a kocsikeréken>. Dorosmán … minden háromszáz lélekre esik egy kovácsműhely …, és örökké lobog a műhelyekben a láng …, és hajtják hozzájuk a kerékgyártók a sok kereket, hogy húzzák rá a ráfot. (Tömörkény István)
ráfos; ráfoz.
