ráfizet
ráfizet ige
1. tárgyas Ráfizet vmire: <egy bizonyos összeget> fizet vmiért az előzőleg kifizetett összegen felül; ráad. A személyvonatra szóló jegyre a gyorsvonaton rá kell fizetni a különbözetet. || a. (tárgy nélkül) A személyvonatra szóló jegyre a gyorsvonaton rá kell fizetni.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (Vmennyit, vmit) ráfizet (vmire): <a gazdasági életben, kül. adásvételkor> (vmivel, vmennyivel) kevesebb pénzt vesz be, mint amennyit vmely vagyontárgyba, vállalkozásba, áruba be(le)fektetett, v. amennyit az eladott áru pótlásába bele fog fektetni. Minden vállalkozására ráfizet. Most megint kiadok egy tucatnyi verset. Bizonyosan megint ráfizetek néhány havi kosztpénzt. (Ady Endre) Amilyen áldott jó ember volt, inkább elhitte neki, hogy ráfizet az üzletre … (Móra Ferenc) Vót tehén, nincs tehén … – Vegyél másikat. – De ha veszek másikat, arra rá kell fizetni. Mert ha veszek, én má csak jó tehenet veszek. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan Vki ráfizet (vmire): más megbízásából vmire költött, kiadott összeg nem v. csak részben térül meg neki. Vegyétek át a mozijegyeket, különben ráfizetek.
3. tárgyas (tárgy nélkül is) (ritka) Ráfizet vmire: vmely előadás v. táncmulatság belépti jegyének megszabott áránál többet fizet, hogy a bevételt ezzel is növelje; felülfizet. Jegyére tíz forintot ráfizetett. Tudom, ki jött egész és ki félárú jeggyel, azt is, hogy ki fizetett rá a jegyére. (Ambrus Zoltán)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Ráfizet vmire: pórul jár, kárt vall, nagy kellemetlenségbe v. veszélybe kerül vmi miatt. Alaposan ráfizetett vigyázatlanságára.
ráfizetett; ráfizetget; ráfizethető; ráfizető; ráfizettet.
