ragacs
ragacs főnév -ot, -a
1. (régies) Pépszerű, sűrű, ragadós, ill. ragasztásra alkalmas anyag. Mindent összekent ezzel a ragaccsal. A finom mészporból, amit félrerakott, ragacsot készített, azzal a tört rést besimítá. (Jókai Mór) || a. (építészet, műszaki nyelv) Gitt(a). A ragacs lenolaj és krétapor keveréke.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Sületlen, nyers, csirizre emlékeztető, könnyen ragadó tésztaféle. Ezt a ragacsot nem lehet megenni.
ragacsol.
