ragozás
ragozás főnév -t, -ok, -a (nyelvtudomány, iskolai)
1. A ragoz igével kifejezett cselekvés, eljárás, művelet; az a cselekvés, hogy vmit ragoznak. A főnév, az ige, a névmás ragozása. A tanuló megakadt a ragozásban.
2. Vmely ige v. névszó ragozott alakjainak rendszere. Alanyi, tárgyas ragozás; erős ragozás; → gyenge ragozás. A tárgyas igék mellett, minden ok nélkül, … kiteszik a tárgyat akkor is, ha nem akarják hangsúlyozni, akár a németek, akiknek nincs tárgyas ragozásuk. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): főnévragozás; igeragozás; névragozás; személyragozás; szóragozás.
ragozási; ragozású.
