rakéta
rakéta főnév ..tát, ..tája
1. A visszahatás fizikai elve alapján a légkörtől függetlenül is működő szerkezet, amelyet a belőle hátul kilövellő, égési termékként keletkező gáz(sugár) ereje fokozódó sebességgel lök, hajt előre. Többlépcsős rakéta. Újabb szovjet rakétát lőttek ki a világűrbe.
2. <Tűzijátékban> ilyen elven alapuló egyszerű szerkezet, mely a magasban felrobban, és különféle színű fényt áraszt. A rakéta elpukkan. Rakétákat ereget. A rakéta sisteregve száll a magasba. Fekete parkban százszinű rakéták | … fényfoltokat vetettek. (Juhász Gyula) Hold, nyári bál, rakéta; kéjes ég … (Kosztolányi Dezső)
3. (katonaság) Ilyen készülék, mint jelző v. világító katonai eszköz; rendsz. pisztolyból lövik fel, s fehér v. színes fényt áraszt; röppentyű. Világító rakéta; elsüti, fölereszti a rakétát. Most megint dübörögve szólalt meg az ágyú, és a rakéták fényében … megvillant a tájék. (Karinthy Frigyes)
4. (katonaság) Ilyen elv alapján működő lövedék. || a. (katonaság, régies) Röppentyű (3a). Rakéták helyett huszonnégy fontosakkal ostromlom. (Szigligeti Ede)
5. jelzői használat(ban) A rakétarendszer alapján működő, vele kapcsolatos <készülék, szerkezet>
Szóösszetétel(ek): 1. rakétalövedék; rakétapisztoly; rakétapuffogás; rakéta-repülőgép; rakétasistergés; rakétavető; 2. holdrakéta; űrrakéta.
rakétás; rakétázik.
