rákezd
rákezd ige (gyak. kissé tréfás v. gúnyos)
1. tárgyatlan Rákezd vmire: <személy> elkezd vmit hévvel csinálni, kül. énekelni, sírni v. hangszeren játszani. Rákezd a nótára, a sírásra, a táncra. Előránték bundám zsebéből egy tilinkót, s … rákezdtem egy keserves nótára. (Jókai Mór) || a. tárgyas Elkezd vmit hangosan, hévvel mondani v. csinálni. Rákezdi a köhögést, a panaszkodást, a sírást, a táncot. Az asszony, aki egy percre abbahagyta a sírást, újra rákezdte a rettenetes jajveszékelést. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas (odaértett v. idézetül következő tárggyal) Újra v. folytatólag elkezdi mondani azt, amit v. amihez hasonlót már többször mondott. Ha rákezdi, nem tudja abbahagyni. Tegnap is rákezdte: „az én gyerekkoromban…” Ne kezdd rá már megint!
2. tárgyatlan és (ritka) tárgyas (főnévi igenévvel alany nélkül is) Rákezd(i) az eső v. rákezd esni: hirtelen erősen elkezd esni az eső.
rákezdés; rákezdett; rákezdő.
