ráköszön
ráköszön tárgyatlan ige
Ráköszön vkire: hangos üdvözléssel megszólít vkit. Vö: köszön (3b). Csak akkor ismerte meg volt tanítványát, amikor az ráköszönt, || a. (átvitt értelemben) A kecskerágó már az őszre Bíborsapkásan ráköszön. | Mintha lombjain csupa kis Tündéri pöttöm püspök ülne … (Tóth Árpád)
ráköszönés; ráköszönő.
