rászegez
rászegez tárgyas ige rászögez
1. Szegezve ráerősít vmit vmire; rászögel. A cédulát egy tövissel szegeztük rá a fatörzsre. Rászegezték a láda, a koporsó fedelét. Halott kisleánya ujjáról vette emlékbe a gyűrűt, mielőtt arra a koporsófedelet rászögezték volna. (Krúdy Gyula)
2. Mereven ráirányít. Vö: szegez (4a). Messzelátóját, szemét, tekintetét rászegezi vkire v. vmire. Fürkésző gyanakodással szögezte rá fagyos tekintetét. (Mikszáth Kálmán) Vizyné lorgnonját rászögezte. (Kosztolányi Dezső)
3. <Fegyvert, szúró eszközt> támadásra készen ráfog vkire. Rászegezi tőrét. Szuronyt, pisztolyt szegez rá.
rászegezés; rászegezett v. rászegzett; rászegezhető; rászegező v. rászegző; rászegeztet.
