régészet
régészet [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. A régi koroknak főleg ásatások útján feltárt anyagi kultúrájával, ill. annak tárgyi emlékeivel foglalkozó tudomány; archeológia. Ókori, népvándorláskori régészet. Egy ilyen tudós példányképét állítja elénk Kazinczy … Kalmárban. Nemzetek hagyományaival és régészetével foglalkozott, emiatt sokat kellett utaznia. (Jókai Mór)
2. Ez mint egyetemi, főiskolai tantárgy. Régészetet ad elő az egyetemen. || a. (bizalmas) Ennek egyetemi, főiskolai órája. Melyik nap van régészet? || b. (bizalmas) Régészetről szóló (tan)könyv. Láttam egy római régészetet a kirakatban.
Szóösszetétel(ek): ősrégészet.
régészeti.
