rekonstrukció
rekonstrukció [ë v. e] főnév -t, -ja (régies írva: reconstructio is)
1. (választékos) A rekonstruál igével kifejezett cselekvés, eljárás, ill. ennek eredménye; helyreállítás. A mennyezet rekonstrukciója; az oklevél rekonstrukciója; a gyilkosság rekonstrukciója. A maradványok nem adnak a képzelemnek biztos alapot a hű reconstructióra. (Péterfy Jenő)
2. (közgazdaságtan, politika) <Gazdaságban, intézményben, testületben> gyökeres átalakítás, átszervezés. A kormány rekonstrukciója; a vállalat rekonstrukciója; az ipar, a mezőgazdaság szocialista rekonstrukciója. || a. (1945 után) Ipari v. mezőgazdasági üzemnek, berendezésnek az átalakítása, modernizálása, felújítása a technikai haladásnak megfelelően a szocialista termelés fokozása végett. A diósgyőri kohó rekonstrukciója; a hegyaljai szőlők rekonstrukciója. || b. (1945 után, bizalmas) Az így átalakított üzem. A diósgyőri rekonstrukció olvasztárai. Nő a termelékenység a rekonstrukcióban.
rekonstrukciós.
