remekművű
remekművű melléknév remekmívű (választékos, kissé régies)
A mesterségbeli tudás legjavával, mesteri kézzel, remekbe készült <alkotás, kül. (mű-) tárgy>. Remekművű kehely; remekművű kard. A terem … közepén festményekkel tarkázott asztal, mely fölött remekművű ezüst kargyertyatartók [= karos gyertyatartók] állanak. (Jókai Mór) A termeket remekművű nagy olajfestmények ékesíték. (Jókai Mór)
