röntgen
röntgen [e v. ë] főnév -t, -ek, -je [ë, e]
I. Röntgensugarakkal történő átvilágításra, fényképezésre v. kezelésre alkalmas készülék. A rendelő röntgennel is föl van szerelve. A röntgen jó segítséget nyújt az orvosnak a baj pontos megállapításában.
2. Röntgensugárral történő átvilágítás. A röntgen kimutatta a csonttörést.
3. Röntgennel (1) készített fényképfelvétel vmely belső szervről. A testbe került fémes idegen testek a röntgenen jól látszanak.
4. Röntgensugarakkal folytatott orvosi kezelés. Röntgenre jár.
Szóösszetétel(ek): röntgenátvilágítás; röntgenberendezés; röntgenbesugárzás; röntgencső; röntgenfilm; röntgengép; röntgenintézet; röntgenkép; röntgenkészülék; röntgenkezelés; röntgenlámpa; röntgenlap; röntgenosztály; röntgenszoba; röntgenvilágítás; röntgenvizsgálat.
