rosszabbít
rosszabbít tárgyas ige -ott, -son; -ani (-ni) Általában rosszabbá tesz vmit.
1. <Helyzetet, állapotot, sorsot> rosszabbá tesz, ront. Örökös zsörtölődésével csak rosszabbítja férjéhez való viszonyát. A férfi bizonytalan keresete csak rosszabbítja életkörülményeiket. A tőkés államnak a gazdasági életbe való beavatkozása rosszabbította a munkások helyzetét. A közvádló Moncené asszonyt … felszólítá …, hogy miután sorsát úgy sem rosszabbíthatja általa, vallja meg önkénytelen vétkét. (Jókai Mór)
2. (ritka, régies) <Megítélést, véleményt> erkölcsi v. más tekintetben még kedvezőtlenebbé tesz. Egyik üzletember a másikat kikiáltja titkos kémnek, … ily úton iparkodnak rosszabbítani egymás becsületét. (Jókai Mór)
rosszabbítás; rosszabbítható; rosszabbító; rosszabbított.
