rosszmájú
rosszmájú melléknév -an, -bb
Mindenkivel szemben rosszindulatúan viselkedő, mindennel szemben gúnyosan fölényes, lekicsinylő <személy>; epés, kaján. Nagygazda volt, igen rosszmájú, intrikus ember, ez mindenkit lenézett. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) Ilyen személyre valló, jellemző, ilyen természetből eredő, fakadó <cselekedet, megnyilvánulás>. Rosszmájú megjegyzés, nevetés, tréfa.
rosszmájúság; rosszmájúskodik.
