rubrikáz
rubrikáz ige -tam, -ott, -zon (régies)
1. tárgyas Papírlapot) párhuzamos vonalakkal rubrikákra, rovatokra oszt; rovatol. Egy nagypapirost rubrikázott. || a. (tárgy nélkül) Vonalzóval rubrikázott.
2. tárgyas (átvitt értelemben is) A megfelelő rubrikába, rovatba beír. Elhoztam ötvenezer forintot, amit ők már régen a behajthatatlanok közé rubrikáztak. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka, gyak. rosszalló) Rendsz. komoly megfontolás, mérlegelés nélkül az emberek vmely csoportjába sorol, vminek elkönyvel (3) vkit. Engem is a nem kívánatos látogatók közé rubrikáztak. Ne adjatok rám aranyos palástot, Nem kell a gyémántos korona … Amíg nem láttok, nem ékesíttek, Nem rubrikáztok, addig: vagyok. (Ady Endre)
Igekötős igék: berubrikáz; megrubrikáz; végigrubrikáz.
rubrikázás; rubrikázó; rubrikázott; rubrikáztat.
