sajátosság
sajátosság főnév -ot, -a (főként többes számban) (választékos)
Sajátság. A szocialista termelés sajátosságai; a magyar nyelv sajátosságai. || a. Eredeti, különös v. különleges tulajdonság. Furcsa sajátosság. Verseiben feltűnő sajátosság az alliteráció kedvelése. || b. Vminek (vkinek) sajátos (2) volta; jellegzetesség, különlegesség, furcsaság. Mindenkinek feltűnt viselkedésének sajátossága. 1890-ben az Akadémia a Jókai „Tengerszemű hölgy” című új regényét koszorúzta meg. „Írói erényei fényesen nyilatkoznak benne – mondja az akadémiai jelentés – … Ahol … a humornak jut helye, ott az mindig a maga ártatlan groteszk sajátosságában nyilvánul.” (Mikszáth Kálmán)
sajátosságú.
