sandít
sandít tárgyas ige -ott, -son; -ani v. (-ni)
Vkire, vmire sandít: oldalvást v. alulról, lopva tekint rá; ránéz, noha a szeme állása nem ezt mutatja. Vö: rásandít. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk sandít. A sonkaszeletekre sandított. Folyton az élete párjára sandított az egyik hibás szemével. (Kosztolányi Dezső) Oldalt sandított az asszonyra, … a meztelen lábszárait nézte meg jól. (Nagy Lajos)
Igekötős igék: odasandít; rásandít.
sandítás; sandítgat; sandító.
