seb [2]
seb [2] [e] főnév -je [e] (csak egyes szám 3. személyű birtokos személyraggal) (ritka, tájszó)
Vminek a sebje: vmely folyóvíz sodra. A víz sebje. A víznek nagy itt a sebje. (Mikszáth Kálmán) A Lim vízén csajkáztak volna [a katonák], ha a víz sebjétől tudtak volna. (Tömörkény István)
