selejt
selejt [e-e] főnév -et, -je [ë, e]
1. Olyan ipari készítmény, amely gyártási hiba miatt eredeti rendeltetési céljára a megkívánt mértékben nem használható fel. Selejtet gyártott. Gondatlanságból selejt lett az öntvény. || a. Ilyen készítmények gyártása, ill. azok az okok, körülmények, amelyek ezt előidézik. Selejt nélkül dolgozik; a selejt csökkentése; küzdelem a ellen.
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Vminek a selejtje: vminek a megkívántnál sokkal csekélyebb értékű v. értéktelen, hitvány része. Nekik már csak a selejtje jutott.
3. jelzői használat(ban) Munka közben elrontott <készítmény, áru>; selejtes (2). Selejt áru, bőr, papír.
Szóösszetétel(ek): selejtcsökkenés; selejtcsökkentés; selejteltitkolás; selejtgyártás; selejtgyártó; selejthányad; selejtjelentés; selejtszázalék; selejttermelés; selejtveszteség.
