sellő
sellő [e] főnév -t, -je [e]
1. <A régi néphit szerint> halfarkú nőnek képzelt v. ábrázolt vízi tündér, aki a hajósokat vesztükbe csalja; hableány. Reng a hullám, reng a szellő, Örvényéből kél a sellő. (Gyulai Pál)
2. (földrajz, hajózás) Folyónak hirtelen esésű, rendsz. sekély, sziklazátonyos szakasza. A sellők megnehezítik a hajózást.
sellős.
