seprő [2]
seprő [2] [ë] melléknév és főnév söprő
I. melléknév Olyan <személy>, aki vmit seper; sepréssel foglalkozó. A folyosót seprő takarítónő.
II. főnév -t, -je [e] (kissé régies) Seprű [2]. Seprőt nyomtak kezébe, és azután vitték a mellékhelyiségbe, hogy kitisztítsa. (Kuncz Aladár)
Szóösszetétel(ek): 1. seprőbajuszú; seprőborona; 2. kéményseprő; utcaseprő.
